Az aranyosi keresztig és vissza! 5,6 km.

A mai vasárnapon gyöngyöző, aranysárga csibehúsleves és rántott sertéskaraj burgonyapürével is lehetett volna ebédre, de ehelyett inkább kihasználva a jó időt, elmentem járni egyet.
Nem volt kísérőm, de nem voltam magányos. Velem voltak a gondolataim, terveim, emlékeim.
A napokban került az Aranyos, Abaújkér, Abaújszántó és Boldogkőújfalu felé vezető utak kereszteződéséhez vissza a kereszt, ami felújításra szorult.
Egyszerű fakereszt, rajta a megfeszített Jézus.

"A kereszteknek az asszonyok, lányok viselik gondját. Ált. szombatonként friss virágot visznek hozzájuk, halottak napján gyertyát égetnek a tövükben. A kereszt  előtt elhaladó férfiak megemelik kalapjukat, keresztet vetnek. Asszonyok együtt imádkoznak előtte, koszorút helyeznek el rajta.A kereszt hagyományos megállója, állomása a zarándokútnak."- mondják a régi öregek.

Az abaújszántói Nordic Wolking csoport is gyakran túrázik (ha úgy tetszik zarándokol) erre, elhaladva a kereszt előtt, melyen kis táblán egy írás olvasható: " Aki itt elmész, imátkozzál el egy Miatyánkot a beteg gyerekekér."

 Nem tiszteletlenségből tettem fel a lábamat, hanem mert dokumentáltam, hogy itt vagyok.

Hiányzott a kereszt, de megérett a felújításra.
Köszönjük Trombitás Jánosnak, és segítőinek.


U.I. És valóban, ki itt elmész imádkozz egyet a beteg gyerekekért.