Gasztro biciklis pihenő Abaújszántón :-)

Július 15-én került megrendezésre a II. Gasztro Bicikli, melynek útvonala érintette településünket is.
Olyan étekkel gondoltuk megvendégelni Őket, amely jellemző Abaújszántóra, látványos, ízletes, ámde mégis kuriózum.
Ezért döntöttünk a krumplilángos mellett.
20 kg. krumplit használtunk. Nem tudjuk, hogy hány darabot sütöttünk, mert egy idő után mindig visszacsappant a készletünk. Jöttek járókelők, ismerősök, idegenek, akiket megkínáltunk egy egy lángossal.
Voltak, aki pénzért is vettek volna. :-)

Munkatársammal Anita Kocsissal és segítőmmel Juli Sziránszkival gyúrtunk, síkáltunk, sütöttünk.

Délután megérkeztek a vendégek, akiket városunk vezetői köszöntöttek.

Ezután megvendégeltük Őket a krumplilángossal.
Szilvalekváros, baracklekváros és meggylekváros közül lehetett választani, de mivel nehéz eldönteni, hogy ki milyet szeretne, ezért leginkább mindenki mindegyiket szerette. :-)

Akadt olyan vendég, aki maga síkálta, sütötte , s a végén megette lángosát.
Elmondtuk, hogyan készül a krumplilángos, mert akit egyszer a masina füstje megcsap, az  nem felejti el ezeket az ízeket, hanem otthon is elkészíti majd.

Persze nem maradhat el a finom itóka sem. Vendégeinket nagyon kellemes borral várta a Pinceköz Borozó és Vinotéka.
Mivel mi szeretünk biztosra menni, és nem bízunk semmit a véletlenre, ezért a bort természetesen leteszteltük, még a vendégek érkezése előtt. Többször is, hogy biztosak legyünk a jó minőségben. :-)

Vendégeink apró mézeskalács ajándékokat  vihettek emlékbe, ajándékba, melyek Gyulainé Matisz Ildikó mestermunkái.

Rövid időt töltöttek itt a kerékpárosok, útjuk Perére vezetett, majd Hernádszentandrásra.
Megbeszéltük, hogy jövőre ismét legurulnak Abaújszántóra, s mi ismét szeretettel várjuk Őket.
Ismét krumplilángossal , mert ha egyszer valami jó, akkor azon ne változtassunk.
Viszont az édes ízek mellé teszünk egy tepertőkrémes, illetve a egy tejfölös változatot is.

S hogy mi a közös a kerékpárban és a krumplilángosban?
Az, hogy mind a kettő tekerve, hajtva jó!
:-D
A kerékpározók végtelenül kedvesek, szimpatikusak voltak. Az ország különböző helyeiről érkeztek Sárospatakra, ahonnan együtt indultak.
Volt közöttük egy encsi fiatalember, aki reggel lekerekezett Sárospatakra és onnan jöttek együtt.
Jó hangulatban érkeztek, szerintem remek társaság, s még jobb hangulatban mentek tovább.

Vendégeinktől elbúcsúzva mi is szedelőszködtünk.
Köszönjük a technikai személyzet munkáját.

Még néhány kép:

Ma megint azt éreztem, hogy jó  abaújszántóinak lenni. :-)
Mert Szántó nekünk (is) a világ közepe!! :-)

Krumplilángos! A nagy retro kaja :-)

Krumplilángos :-)


Egyszer  egy kedves ismerősöm felhívott, hogy mondjak gyorsan olyan ételt, ami leginkább jellemző településünkre.
Nem sokat gondolkodtam, rögtön a krumplilángost mondtam.
Azt nem tudom, történelmileg mikorra vezethető vissza, de azt tudom, hogy nagymamám és édesanyám igen gyakran csinált és én magam is.
Munkahelyemen, az "Őszi Napfény" Idősek otthonában gyakran sütök a gondozottjainknak.

 Nagyon szeretik. Itt csak palacsintasütőben készítem, de azt mondják, hogy az igazi az masinán sül. A platnyin.
Most már én is tudom, hiszen nagy örömömre kaptam is egy öreg, de rendkívül jó állapotban lévő masinát a kereszt szüleimtől.
És valóban! Teljesen más az íze, szóval kell a lángosra az a kis vaspor! :-)

S hogy miért gondolom a krumplilángost sajátunknak?
2009-ben sütöttünk 2009 darabot, kétszer megdöntöttük saját Guinness rekordunkat.
Egyenlőre nem akadt ellenfelünk, aki 2012 évi  140 X 144 cm-es lángosunktól nagyobbat készített volna.

Emlékezetesebb a Tokaji borral való ismerkedés, ha a Magyarországon dolgozó külföldi diplomaták részt vesznek egy igazi, hegyaljai szüreten.Ennek keretében  került sor  2009-ben Abaújszántón a Diplomataszüretre, ahol a munkában megfáradt vendégeinket szintén krumplilángossal kínáltuk.

Ennyi kötődést én már elégnek tartok ahhoz, hogy azt mondjam, hogy ha  krumplilángos, akkor Abaújszántó.
Nagyon finom, nagyon laktató, nagyon olcsó, nagyon munkaigényes és nagyon nem Norbi update 1. :-)
A krumplit meghámozzuk, kockázzuk és sós vízben megfőzzük. Még melegen átnyomjuk a krumplinyomón. Nagyüzemileg a húsdarálón szoktam leengedni. Amikor a burgonyapép kihűl akkor liszttel és ha kell még kicsi sóval összegyúrjuk. Hengert formázunk belőle, amiket feldarabolunk. Ezeket a darabkákat lisztezett gyúrótáblán kisíkáljuk (nyújtjuk)  palacsinta méretűre, majd megsütjük. Vagy palacsintasütőben, vagy masinán, vagy lemezlapon. Csak így szárazon. Amikor megsült mind a két oldala, akkor megkenjük sertészsírral. Feltekerjük, vagy háromszögűre hajtjuk.

 Melegen kínáljuk, magában, szilvalekvárral, esetleg szalonnatepertős hordós káposztával. Kinek kinek ízlése szerint.
Azt tudni kell, hogy nagyon laktató, viszont egy darab után nem lehet megállni. 
És ha már jól laktunk, akkor igyunk utána egy kis jóféle szántói borocskát, csakhogy jobb legyen az emésztésünk.

Pontos receptet azért nem írok, mert függ a krumpli minőségétől, főzésétől és a liszttől is.
Nagyjából 1 kg krumplihoz kell  0,5 kg liszt. A lényeg, hogy egy könnyen síkálható tésztát kapjunk.
Ebből a mennyiségből kb. 20 db. lángost süthetünk.
Tudtak ezek a régi öregek!
Hát tudjunk Mi is!

Sok sikert!

Üdv: