Töltött tekercs!

Nagyon finom, nagyon egyszerű és szerethető.
Ja és hizlal. Már ha megesszük. Mert csak az nem hizlal, amit nem eszünk meg.

Az alaptészta egy egyszerű kelt tészta. Ha van jól bevált recepted, akkor használd azt nyugodtan.
Én ezt használtam:
1 kg. liszt,
6-7 dl. tej
1 cs. élesztő (kovásznak)
2 dl.olaj, vagy 1 rama
só
3 tojás

Alapos kidagasztás után, négy cipócskát formálok belőle és duplájára kelesztem.

Amíg kel a tészta 2 pohár tejfölbe zúzok fokhagymát, reszelek sajtot. Én most parizert tettem bele és azt is lereszeltem. Kockára vágtam a lila hagymát.
Mennyiséget azért nem írok, mert ez már egyéni döntés lehet.
Tehetünk bele még kukoricát, pritaminpaprikát, uborkát, salátát, retket, füstölt tarját, sonkát és még.......

Miután megkelt a tészta, téglalap alakúra nyújtom ( síkálom),
 és megkenem a fokhagymás tejföllel.
Ezután rápakolom a felaprított alkatrészeket.

Ezután feltekerem éppen úgy ahogy egy beiglit tekernék fel .Lekenem felvert tojással.


Feldarabolom.

Sütöm  25-30 percig  kb. 185 fokon.

Tányérra rakom, kínálom.
Egy ideig ellenállok, majd erős jellemem félretéve, megajándékozom magam egy darabbal. És már ha bűnözök, akkor nem is a legkisebbet választom.
Nagyon finom, melegen, langyosan és hidegen is.
Kínáljunk hozzá mustárt, kechupot.

Utána pedig feltétlen igyunk egy pohár hegyaljai borocskát :-)

Süssétek meg és mutassátok Julámnak :-)

Sok sikert.

Üdv:

Születtem 63-ban

"Ez a nap más, mint a többi..."

Köszönöm a családomnak, rokonaimnak és kedves ismerőseimnek, hogy felejthetetlenné tették ezt a kerek születésnapomat.
Teljes titoktartásban szervezték meg ezt a kellemes meglepetést.
Tudni illik, úgy tudtam, hogy Kristóf születésnapját és Dorka névnapját ünnepeljük.
Mert hogy a felnőttekét nem tartjuk.
De ez kerek volt. Hát tartották. Szervezték.
És semmit sem vettem észre.
Utólag bejönnek furcsaságok, amiből gondolhattam volna  a cselszövésre, de akkor nem sejtettem semmit.
Majd amikor ebéd után Krsitóf elém állt egy csokor sárga rózsával, akkor éreztem, hogy "nagy a baj".
Ránéztem anyósomra, aki akkor már javában törölgette a könnyeit. Jöttek a gyerekeim egy nagy dobozzal, rajta egy még nagyobb 50-es számmal.
Ekkor már erő nem volt a lábaimban és reszketett a kezem.
Bontottam a csomagot, majd a benne lévőt is bontottam, és az abban lévőt is és ezer dolog járt a fejemben.
Örültem, hogy szeretteimmel együtt ünnepelhettem, de hiányoztak a SZÜLEIM, akikre szeretettel és hálával gondolok.
Gondoltam arra, hogy milyen jó nekem, hogy egészségesek vagyunk, van munkahelyünk, és nem kell nélkülöznünk.
Ötven év az ötven év.
Öröm, bánat, vidámság, szomorúság, siker, kudarc, bátorság, gyengeség, hűség, alázat és még hosszasan sorolhatnám.
Hálát adok a jó Istennek ezért az ötven évért.
Köszönöm!

Ötven esztendő még nem a vége, hanem a fele az életnek.
(Dosztojevszkij)

Úgy legyen :-)


Üdv: