2016. október 3., hétfő

Multidézés - avagy Retro konyhácskám!





 Manapság trendi az, ami hordozza a múlt életérzéseit.

A retro "célpiaca" elsősorban a 40-50-es korosztály, aki a fiatalságát látja benne és egykori lázadását éli meg általa.

Lázadni már nem akarok, de mint célzott korosztály igenis a fiatalságomat látom benne.
És ez jó érzés!Nagyon jó!
Kedves emlékek idéződnek egy egy gyűjtött darab láttán. 
Visszavisznek abba az időbe, amikor nyáron kivágott orrú tornacipőben rúgtuk a port. 
Amikor ki volt adva, hogy mennyi kukoricát kell lemorzsolni, ledarálni.
Amikor iskolába menet, jövet húztuk a savós tajigát, mert a Túrógyárban adtak savót, ami a sertéshizlalás nélkülözhetetlen adaléka volt.
Amikor szüleink végig sem hallgatták panaszkodásunkat az iskolával kapcsolatban, mondván, hogy a tanárnak mindig igaza van.
Amikor nyolcadikból elballagva még az árokparton babaruhát varrtunk.
Amikor szalagos, ill. kazettás magnóról hallgattunk a Hungáriát, a Dolly Rollt vagy a Neoton Familiát.
Amikor még ismerték és segítették egymást az emberek.
Amikor kukoricatöréskor olyan fejeseket vágtunk a fosztalékba, hogy csoda, hogy nem tört ki a nyakunk.
Amikor vasárnap reggel anyám elvágta a csirke nyakát, tésztát gyúrt, kőttest sütött, a gyerekek elmentek a kis misére, a felnőttek a nagy misére és délben így is ebédeltünk.
Mi mindezekre ma nem vagyunk képesek, nincs rá időnk. Kényelmi élelmiszereket használunk, előfőzött, mirelit, tartósított stb.stb.
Egyszóval jó ez a reto érzés.


















 
Tudom, ez a műanyag lavor nem  stilszerű, de amíg nincs zománcos lavor, addig ezzel szemléltetem. :-)


Folyamatosan bővül a "retrokonyhám" kelléktára.
Hálás szívvel mondok köszönetet minden egyes darabért. Köszönöm kereszt szüleimnek, anyósomnak, szomszédaimnak Zsókának és Pistának, Erikának és mindenkinek. <3
Terveimben szerepel, hogy meghívom óvodásainkat, iskolásainkat hogy ismerkedjenek meg ezekkel az eszközökkel, tárgyakkal.
És ugyanilyen tisztelettel meghívom az időseket, idősebbeket, hogy visszaemlékezzenek gyerekkorukra, ifjúságukra.
S ha csak néhány emberben ébreszt hasonlő érzéseket, mint bennem, akkor már megérte. :-D