Születtem 63-ban

"Ez a nap más, mint a többi..."

Köszönöm a családomnak, rokonaimnak és kedves ismerőseimnek, hogy felejthetetlenné tették ezt a kerek születésnapomat.
Teljes titoktartásban szervezték meg ezt a kellemes meglepetést.
Tudni illik, úgy tudtam, hogy Kristóf születésnapját és Dorka névnapját ünnepeljük.
Mert hogy a felnőttekét nem tartjuk.
De ez kerek volt. Hát tartották. Szervezték.
És semmit sem vettem észre.
Utólag bejönnek furcsaságok, amiből gondolhattam volna  a cselszövésre, de akkor nem sejtettem semmit.
Majd amikor ebéd után Krsitóf elém állt egy csokor sárga rózsával, akkor éreztem, hogy "nagy a baj".
Ránéztem anyósomra, aki akkor már javában törölgette a könnyeit. Jöttek a gyerekeim egy nagy dobozzal, rajta egy még nagyobb 50-es számmal.
Ekkor már erő nem volt a lábaimban és reszketett a kezem.
Bontottam a csomagot, majd a benne lévőt is bontottam, és az abban lévőt is és ezer dolog járt a fejemben.
Örültem, hogy szeretteimmel együtt ünnepelhettem, de hiányoztak a SZÜLEIM, akikre szeretettel és hálával gondolok.
Gondoltam arra, hogy milyen jó nekem, hogy egészségesek vagyunk, van munkahelyünk, és nem kell nélkülöznünk.
Ötven év az ötven év.
Öröm, bánat, vidámság, szomorúság, siker, kudarc, bátorság, gyengeség, hűség, alázat és még hosszasan sorolhatnám.
Hálát adok a jó Istennek ezért az ötven évért.
Köszönöm!

Ötven esztendő még nem a vége, hanem a fele az életnek.
(Dosztojevszkij)

Úgy legyen :-)


Üdv: